Mit kell tudni a görög katolikusokról?

1054-ig egységes volt Krisztus Egyháza. Addig tiszteletbeli elsőbbséget élvezett a püspökök között Róma püspöke. Ha valahol tanításbeli vagy fegyelmi vita merült fel, minden egyház elfogadta Róma püspökének döntését. Akkor két részre szakadt: keleti és nyugati részre. A nyugati egyházrész feje – egyre nagyobb központi hatalommal Róma püspöke lett, a keletiek máig patriarchátusokban élnek. (Jeruzsálem, Antiochia, Alexandria, Róma, Konstantinápoly voltak a legrégebbi egyházközpontok. ) A keleti szertartású keresztényeket ortodoxoknak,  vagy görög keletieknek nevezik.

A szétszakadt egyházrészekben mindig élt az egység iránti vágy. Ortodox őseink 1646-ban egyesültek Rómával az Ungvári unióban.  A történelmi Magyarországon 10 görög szertartású katolikus egyházmegye volt és csak a legfiatalabb, az 1912-ben alapított Hajdúdorogi egyházmegye maradt csonka Magyarországon. Az utódállamokbeli 9 egyházmegyéből 8-at  1948-ban megszüntetett az állam,(kényszerítették őket, hogy ortodoxok legyenek). A hívek rengeteg üldözésnek lettek kitéve, de püspökeik és papjaik jó példát mutatva kitartottak a római katolikus egyházhoz való hűségben.

Egyház szokásai, ünneplésének gyökerei a keleti egyházban található, II. János Pál pápa szerint az egyház két tüdővel lélegzik: keleti és nyugati hagyományai együtt gazdagítják. Felszólította a zsinat a görög katolikusokat, hogy térjenek vissza a keleti egyház hagyományaihoz – úgy újuljanak meg.

- Hányan vannak az országban, Budapesten és környékén görög katolikusok? – Az országban 304 ezren,    Budapesten 42133-an vallották magukat 2001-ben.

Legrégebbi közösségünk a Rózsák terei 1905-ben alakult, amikor a város felépítette a szép Szent Erzsébet templomot és a régi kicsit nekünk adta. Budán a világháború után a Fő utcán a Szent Fllórián templomot kapták meg a létszámukban növekvő görög katolikusok.

-         Hányan vannak a XVII. kerületben?

-         1270-en. Éppen 35 éve van minden vasárnap görög szertartású liturgia a kerületben, 1989-ig Rákoskeresztúron a római templomban volt a központ, de Rákoscsabán sikerült parókiát és istentiszteleti helyet kialakítani. Az állam 1987-ben nem engedte, hogy templom épüljön, csak imaterem, ezért se harangot, se keresztet nem állíthattunk. Ezt szeretnénk a következőkben pótolni.

-         Hol van a görög katolikusok magyarországi központja? Nyíregyházán van a püspökség, melyhez az országban élő görög katolikusok tartoznak. Ott van a pepnevelő intézet és a teológiai főiskola is. Lelki központja egyházmegyénknek Máriapócson van.

-         Miért éppen Máriapócsra jött II. János Pál pára 1991-ben?

-         A világon a legnagyobb görög katolikus búcsújáróhely Máriapócson van, ahol évente félmilliónál többen megfordulnak. Ott háromszor  könnyezett Szűz Mária ikonja. 1696-ban, 1715-ben és legutóbb 1905-ben. A legutolsó könnyezésre Budapestről külön vonatokkal mentek, hogy személyesen lássák. Egyetemi tanárok, vegyészek gyógyszerészek vizsgálták a könnyeket és jegyzőkönybe vették, hogy nem tudnak természetes magyarázatot adni a jelenségre.

-         Milyen Mária – ikon a máriapócsi? –Hodigitria, azaz Útmutató Mária. Rámutat szent Fiára, aki út, igazság és élet. Mária karján kicsinyített felnőttet ábrázolnak, aki örökkévaló Isten. Mária minden megbecsülést fiától nyeri. Őt mindíg csak Fiával együtt szabad ábrázolni.

-         Egyházunkban 35 hétköznapra eső ünnep van, mely közül kiemelkedik október 1-e, Szúz Mária oltalmának ünnepe, mely a mi templom-búcsunk. Idén is majdnem háromszáza összejöttek a környékből, akikre közösségünk év közben is számíthat.

-         Minden ünnepnapot három szertartással meg lehet szentelni: vecsernyével (szombat délután 6-kor), utrenyével, reggel 9-kor és az ünnepi Liturgiával 10.00-kor. Vasárnapokon Pé celen 7.15-kor, Gyömrőn délután 4-kor van szentmise.